"...mert én egy kicsit a végtelen és az örökkévalóság megszállottja vagyok,
és a Végtelen és az Örökkévalóság, úgy látszik, kedvét leli az olyan emberekben, mint én." - Túlságosan zajos magány

így jó lesz?

"így nem. így nem kellett soha." - válaszoltam. Ő meg csak nézte tovább a hangyákat, miket felbolygattam.
Nem szólt, gondolom nem volt amit.

Pedig mondhatta volna:
"Maradj."

-A hajadnak karamell szaga van-,
állapítottam meg magamban, ahogy elfordította a fejét.

Kint dörömbölt a történet. A megtörténés.
Másképp is dönthettünk volna. Mégis ablakot zártunk s figyeltük történetünket hogyan próbálja álcázni magát.
Kint. Történt. Meg. A. Cselekvés.

Tirez le rideau

Tirez le rideau